Főoldal Rólam Társoldalak Bakancslista Moly Követés
7 évvel később
2024. február 16., péntek @ 14:16 | 0 hozzászólás

 Véletlenül találtam ide vissza 7 év elteltével és mosolyogva olvasgatom, miket osztogattam tinédzserként az oldalon.
 Kellemesen meglepődtem igazándiból, mert azt hittem régen kitöröltem mindent, amikor félbehagytam a blogolást, az itteni bejegyzéseimmel együtt.
 Sok idő eltelt azóta. Megházasodtam, van két csodálatos gyermekem és hát nem minden épp úgy alakult, ahogyan azt akkoriban megjósoltam. 
 Anyukaként az írás és az egyéb művészi elfoglaltságok nagyon hiányoznak. Olykor úgy érzem a fejem menten felrobban a sok ötlettől és fantáziálástól, amiket régen vagy papírra vetettem, vagy pedig lerajzoltam. A jelenlegi pozíciómban azonban erre már nem igen akad idő. Ritka, hogy ennek tudom szentelni a napjaimat.
 Koravénnek érzem magam, habár ez nem újdonság és nem is az anyasággal együtt jött az életembe. Már körülbelül azóta így van ez, hogy komolyabban elkezdtem könyveket olvasni és művelődni 12-13 évesen. Mai napig nem tudtam eldönteni, hogy ez most jó, vagy rossz dolog-e, hisz már kiismertem a helyzet előnyeit és a hátrányait is. A rossz oldala a rendszeres magány, hisz amikor az ember egyszerűen sokkal érettebb a koránál és a "dobozon kívülre" lát, úgy érzi senki sem érti meg őt igazán. 
 Ennek ellenére mondhatni ennek a tulajdonságomnak köszönhetem a kreativitásomat és a fantázia világomat, ami segített nekem épségben átvészelnem a gyerekkoromat. A hullámvasút, ami elhozott idág nagyon sok megpróbáltatáson keresztülvitt az évek során. De hisz mindannyiunknak meg van a maga baja... Ez az élet erről szól. Szerintem a legnagyobb lecke, amit ittlétünk alatt megtanulhatunk az az, hogy mindaddig, amíg nem várunk el az emberektől és az élettől semmit, nem is csalódhatunk. Eszerint próbálok most élni. Ez a felfogás nagyon sokat segít abban, hogy csakis a jó dolgokra koncentrálhassak a mindennapokban. 
 
Lea K. Moess

Címkék: , ,

CARPE DIEM


◄ RÉGI
Csevegő
Blogok